Egyesületi alapszabály

Pk. 60.076/1993.

GYENESDIÁSI HORGÁSZ ÉS VÍZISPORT EGYESÜLET EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

A L A P S Z A B Á L Y A

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.

Az Egyesület neve: Gyenesdiási Horgász és Vízisport Egyesület

Székhelye:  HU – 8315 Gyenesdiás, Kossuth Lajos u. 97.

Pecsétje: Köriratban az egyesület neve, székhelye, alapítási évszáma középen horog ábra.                  

AZ EGYESÜLET CÉLJA

2.

1. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

1. Az Egyesület célja:

• A balatoni horgászat fejlesztése, népszerűsítése

• Egyesületi tagok részére kedvező horgászati és más szabadidő eltöltési lehetőség rendelkezésre álló feltételek szerinti biztosításának elősegítése ( érdekvédelem, érdekképviselet )

• A horgászetikai normák érvényesülésének elősegítése

• A környezet- és természetvédelem elősegítése

• Egyesületi – közösségi élet megszervezése

• Horgászattal és vízijárművek használatával összefüggő jogszabályismeret terjesztése

• Horgászattal és vízijárművek használatával összefüggő szakismeretek gyarapítása

• Közösségi rendezvények rendezése

• A horgászturizmus fejlesztésének elősegítése
• 2 –

AZ EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

3.

3.1 Az egyesület tagja lehet mindenki, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, a közgyűlés által meghatározott mértékű belépési díjat megfizeti és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A tagfelvétel előfeltétele még két meglévő tag írásbeli ajánlása.

A tagfelvételi kérelem tárgyában az egyesület elnöke dönt. A felvételt elutasító döntés ellen a felvételt kérő panaszt nyújthat be az egyesület közgyűléséhez. Az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén a felvételi kérelem nem utasítható el. A 18. életévet be nem töltött személynek tagként való felvétele során belépési díjat nem kell fizetnie.

4.

4.1  A tagsági jogviszony megszűnik

a.) a tag kilépésével

b.) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával

c.) a tag kizárásával

d.) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

4.2. A tag tagsági jogviszonyát az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszűntetheti.

4.3. Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a közgyűlés dönt.

4.4 Az elnökség – bármely egyesületi tag vagy szerv kezdeményezésére – határozattal kizárhatja az egyesületnek azt a tagját, aki jogszabályt, az alapszabály rendelkezését vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Az alapszabály súlyos megszegésének minősül különösen, ha a tag a tagdíj megfizetésével egy évet meghaladó késedelembe esik.

A kizárási eljárás során az elnökség jár el első fokon, a közgyűlés másodfokon.

A kizárásra irányuló eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti az elnökségnél, az alapjául szolgáló okról történő tudomásszerzést követő 30 napon belül. A kizárási eljárást első fokon az elnökség folytatja le, míg az elnökség tagjainak kizárásra irányuló ügyében a közgyűlés dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintettet tértivevényes levélben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását.

– 3 –

Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintett taggal tértivevényes küldeményben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni. A határozatot írásba kell foglalni és indokolni kell. Az indokolásnak tartalmazni kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

Az elnökség által kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, annak közlését követő tizenöt napon belül az egyesület közgyűléséhez írásban fellebbezéssel élhet. A közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közgyűlést követő 30 napon belül az illetékes törvényszékhez fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén.

A határozatban a kizárt tagot tájékoztatni kell arról is, hogy a határozat hatályon kívül helyezése iránt a tudomására jutástól számított 30 napos határidőn belül bíróság előtt is pert indíthat.

A kizárt tag tagsági viszonya az elnökség által hozott kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a közgyűlés az elnökség általi kizáró határozatot helybenhagyja – illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja ( a keresetet   elutasítja ) – a közgyűlés általi kizáró határozat meghozatalának napján szűnik meg.

1. Az elhunyt, jogutód nélkül megszűnt tagot a nyilvántartásból törölni kell.
2. Elhalálozás, jogutód nélküli megszűnés vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettsége megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők.

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

5.

5.1. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, minden tag azonos szavazati joggal rendelkezik és részt vehet az egyesület közgyűlésének a döntéshozatalában, az egyesület tevékenységében és rendezvényein, igénybe veheti az egyesület által nyújtott szolgáltatásokat. A tagok észrevételeket, javaslatokat, indítványokat tehetnek, valamint véleményt nyilváníthatnak az egyesület működésével kapcsolatosan. Tisztségviselőül az egyesület büntetlen előéletű, nagykorú, cselekvőképes magánszemély tagja választható meg, a mindenkor hatályos  jogszabályokban megállapított egyéb kizáró feltételek hiányában.

6.

6.1. Az egyesület tagjai kötelesek:

• az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni
• a közgyűlés és az egyesület választott szerveinek határozatait betartani,

– / –

– 4 –

• a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni,

6.2  A tagok nem veszélyeztethetik az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

AZ EGYESÜLET SZERVEI

7.

1. Az Egyesület szervei:

1. Közgyűlés
2. Elnökség
3. Felügyelő Bizottság

7.2. Összeférhetetlenségi szabályok:

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:

1. A közgyűlés ( egyesület ) tisztséget betöltő tagja, az elnökség elnöke vagy tagja,
2. Az egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
3. Az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást-, illetve
4. az a.)-c.) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közgyűlés és az elnökség határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás,

– / –

– 5 –

1. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
2. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
3. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja.

Az elnökség és a felügyelő bizottság tagjai nem lehetnek tisztségviselők más horgászegyesületnél.

8.

8.1. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlésen a tagok jogosultak részt venni, szavazati jogukat gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A közgyűlés nyilvános.

8.2 A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével, a közgyűlés helyszínének és időpontjának megjelölésével kell levélben, faxon, vagy e-mailben meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell még az egyesület nevét és székhelyét is.

A közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani.

8.3 Évente legalább egyszer közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri, vagy a tisztségviselők bármelyike, illetőleg a felügyelő bizottság azt szükségesnek tartja.

Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a.) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

b.) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy

c.) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

8.4.  A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult tag jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, erre a tagokat előzetesen figyelmeztetni kell. A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

8.5 A közgyűlés – a 8.6 pont alatti esetek kivételével – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket szintén nyílt szavazással választja meg. Minden tagnak egy szavazata van.

8.6 Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik

– a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottság tagjainak, a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

– / –

– 6 –

– az éves költségvetés elfogadása,

– az éves beszámoló elfogadása,

– az alapszabály módosítása,

– a vezető tisztségviselő felett a munkáltatói jogok gyakorlása ( ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll ),

– a tagdíj mértékének a megállapítása,

– az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,

– olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt,

– a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

– a végelszámoló kijelölése.

Az alapszabály módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, míg az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnésének elhatározásához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

8.7 A közgyűlésen az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén a közgyűlés által választott másik elnökségi tag elnököl ( levezető elnök ). A levezető elnök feladata a szavazatok megszámolása is. A közgyűlés egyéb tisztségviselőit ( jegyzőkönyvvezető, hitelesítők ) a jelenlévő tagok közül a közgyűlés megnyitását követően a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja meg. A közgyűlés tisztségviselőinek személyére bármely tag javaslatot tehet.

A közgyűlésről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből megállapítható a jelenlévők száma, a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya ( ha lehetséges a személye ). A jegyzőkönyv hitelesítésére a közgyűlés megkezdésekor két tagot kell megválasztani.

8.8. Az elnök köteles a közgyűlés jegyzőkönyveit külön lefűzni és ilyen módon olyan nyilvántartást vezetni, amiből a Közgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya ( ha lehetséges személye is ) megállapítható.

8.9. Az elnök köteles a közgyűlés döntéseit az érintetteknek a döntés meghozatalától számított 15 napon belül írásban, ajánlott levélpostai küldeményként megküldeni. Ennél rövidebb határidő alatt is köteles azonban az elnök teljesíteni az értesítési kötelezettséget, ha azt a hozott határozat jellege megköveteli. Amennyiben a küldemény a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomására jutásától számított 15 napon belül a döntést – az érintett személyiségi jogait nem sértő módon – egy megyei, vagy országos napilapban közleményként nyilvánosságra hozni.

– / –

– 7 –

9.

9.1. Az egyesület ügyvezetését a közgyűlés által választott 5 főből álló elnökség látja el.

9.2. Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői.

9.3. Az elnökség elnöke az egyesület elnöke.

Az egyesületet az elnök önállóan képviseli.

9.4. Az elnökség tagjai az elnök, elnökhelyettes, titkár és két tag.

9.5. A közgyűlés az elnökség tagjait 5 évre választja.

9.6. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

9.7 Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:

– az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,

– a beszámoló előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,

– az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,

– az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,

– az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,

– a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése,

– az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,

– részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,

– a tagság nyilvántartása,

– az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,

– az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

– az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.

Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni.

Az elnökség gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Kitűzi a közgyűlés időpontját. Gazdálkodik a közgyűlés által megállapított költségvetési keretben.

9.8. Az elnökség legalább három tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség a  szükséghez képest – de legalább évente egyszer – tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell levélben, faxon, vagy e-mailben meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Bármely az elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

– 8 –

9.9. Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az elnökség ülései nyilvánosak.

9.10. Az elnökség üléséről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből megállapítható a jelenlévők száma, a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye.

A jegyzőkönyv vezetéséről az elnök gondoskodik, hitelesítésére pedig az ülés megkezdésekor két elnökségi tagot kell megválasztani.

9.11. Az elnök köteles az elnökség üléseinek jegyzőkönyveit külön lefűzni és ilyen módon olyan nyilvántartást vezetni, amiből az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is megállapítható.

9.12. Az elnök köteles az elnökség döntéseit az érintetteknek a döntés meghozatalától számított 15 napon belül írásban, ajánlott levélpostai küldeményként megküldeni. Ennél rövidebb határidő alatt is köteles azonban az elnök teljesíteni az értesítési kötelezettséget, ha azt a hozott határozat jellege megköveteli. Amennyiben a küldemény a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomására jutásától számított 15 napon belül a döntést – az érintett személyiségi jogait nem sértő módon – egy megyei, vagy országos napilapban közleményként nyilvánosságra hozni.

9.13. Az elnökség tagjai a feladatukat díjazás nélkül látják el, azonban igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.

9.14. Az elnök jogai és kötelességei:

– önállóan képviseli az egyesületet

– elsőfokon dönt a tagfelvételről

– a közgyűlés és az elnökség ülésein elnököl

– ellenőrzi az egyesületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett

– a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja, a kiadások számláit ellenőrzi

– megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez

– harmadik személyekkel való szerződések megkötése

– az egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése.

9.15 Az elnökhelyettes jogai és kötelességei:

– az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt,

– az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

– / –

– 9 –

9.16. A titkár jogai  és kötelességei:

• az Egyesület pénzállományának kezelése,
• a számlák kezelése és nyilvántartása,
• a pénztárkönyv vezetése,
• mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése,
• a számlák hitelességének ellenőrzése.

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

10.

10.1 A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés 5 évre választja. A felügyelő bizottságnak az elnökön kívül 2 tagja van. A bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

10.2. A bizottság tagjai az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek.

10.3. A felügyelő bizottság köteles ellenőrizni az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Ellenőrzi az alapszabály megtartását, az egyesület költségvetésének, a közgyűlés határozatainak végrehajtását, az elnökség törvényes és alapszabályszerű működését, a pénz-, és vagyonkezelést, a bizonylati fegyelmet, valamint a gazdálkodást. A bizottság tagjai az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

10.4. A bizottság jogosult az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni.

10.5. A bizottság köteles – az intézkedésre való jogosultságnak megfelelően – a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény ( mulasztás ) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, illetve ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. Amennyiben az indítvány megtételétől számított 30 napon belül a vezető szerv összehívására nem kerül sor, úgy az összehívásra a felügyelő bizottság is jogosult. Ha a közgyűlés vagy az elnökég a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

10.6. A bizottság elnöke köteles a végzett munkáról a közgyűlésnek beszámolni.

– / –

– 10 –

BANKSZÁMLÁRÓL TÖRTÉNŐ RENDELKEZÉS

11.

11.1. Az egyesület pénzintézeti számlája felett az elnökség tagjai jogosultak rendelkezni akként, hogy egyidejűleg két elnökségi tag eszközöl aláírást a pénzintézeti rendelvényen.

AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

12.

12.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés, adomány, támogatás, illetőleg az egyesület befektetési, gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel az egyesület vagyonát képezi. Az egyesület a vagyonát céljának megfelelően használhatja, a vagyonát nem osztja fel tagjai között és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

12.2. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az egyesület tartozásaiért – a tagdíjak megfizetésén túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.

12.3. Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

Az egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

12.4. Az egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabály szerinti juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

12.5. A meghatározott célra adott összeget csak az adományozó által meghatározott célra lehet felhasználni.

– / –

– 11 –

VEGYES RENDELKEZÉSEK

13.

13.1  Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

13.2. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

A jelen módosított – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt – alapszabály elfogadására a Gyenesdiáson, 2016. március 05. napján megtartott közgyűlésen hozott határozatok alapján került sor. A korábbi alapszabály szövegéhez képest a módosításokat dőlt betű jelzi.

Kelt: Gyenesdiáson, 2016. év március hó 05. napján.