Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata
8315 Gyenesdiás, Kossuth Lajos utca 97.
Gyenesdiási Horgász és Vízisport Egyesület
8315 Gyenesdiás, Kossuth Lajos utca 97.)
GYENESI HOTGÁSZTANYA KIKÖTŐ
2023
KIKÖTŐREND
Záradék
Ezt a 19 (tizenkilenc) számozott oldalból álló Kikötőrendet a Budapest Főváros Kormányhivatal,
Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Kikötői Osztálya a 2023. december …. napján
kelt BP/0803/………………/2023. számú határozatával jóváhagyta.
………………………………………………….
aláírás, P.H.
2
A Gyenesdiási Horgász és Vízisport Egyesület üzemeltetésében lévő
Gyenesi Horgásztanya kikötőjének
k i k ö t ő r e n d j e
[A vastag betűs szöveg a kikötők használatának általános szabályairól szóló 49/2002. (XII. 28.)
GKM rendelet ― a továbbiakban: Vhr. ― kivonata, a vékonybetűs a kikötő üzemeltetője által
megállapított helyi szabályok szövege.]
A Gyenesdiási Horgász és Vízisport Egyesület továbbiakban (GYHVE) üzemeltetésében levő
gyenesdiási kikötő használatának helyi szabályait — a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII.
törvény 85.§ (2) bekezdésének, valamint a Vhr. 2.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján — az
alábbiakban állapítja meg.
1. Fejezet
Általános rendelkezések
1.1. A kikötő használatának helyi szabályait (a továbbiakban: helyi szabály) a Vhr.
kivonatával egységes szerkezetbe foglalva e kikötőrend (a továbbiakban együtt: kikötőrend)
tartalmazza.
1.2. Értelmező rendelkezések
A helyi szabályok alkalmazásában az 1. számú mellékletben foglalt fogalmak kivételével a
víziközlekedésről szóló törvényben 1 , a Hajózási Szabályzatban 2 , valamint a kikötő
használatbavételéről és üzemben tartásáról szóló rendeletben 3 megállapított fogalom-
meghatározásokat kell figyelembe venni.
1.3. A kikötőrend hatálya kiterjed
1.3.1. a kikötő víz- és parti területére, a kikötői létesítményekre, valamint a kikötő területén
található egyéb létesítményekre (a továbbiakban együtt: kikötő);
1.3.2. valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli vállalkozásra és
szervezetre, továbbá úszólétesítményre és más járműre (a továbbiakban együtt: használó), aki, illetve
amely a kikötőt közvetlenül vagy közvetve használja, a kikötőbe behajózik, belép vagy behajt,
továbbá a kikötőrendben említett személyekre;
1.3.3. arra az időtartamra, amelyet a helyi szabály a kikötő naptári nyitva tartására a
rendeltetésszerű használattal összefüggésben megállapít.
1.4. A kikötőbe való behajózással, belépéssel, behajtással a használó elfogadja és magára nézve
kötelezőnek ismeri el a kikötőrend rendelkezéseit.
1 2000. évi XLII. törvény 87.§.
2 57/2011.(XI. 22.) NFM rendelet melléklete, Hajózási Szabályzat I. Rész 1.01 cikk és II. Rész 1.01 cikk.
3 510/2017. (XII. 29.) Korm. r. 2.§
3
1.5. A kikötő és az üzembentartó azonosító adatai
Víziút Balaton
Kikötő
Neve:
Gyenesdiási Horgász és Vízisport Egyesület
Kishajók és csónakok fogadására alkalmas kishajó
kikötő
Földrajzi azonosítója:
(WGS-84 rendszerben)
Kikötő bejárat koordinátái:
46°45'45.0"N (Észak) 17°16'36.3"E (Kelet)
(WGS-84)
46°45'45.4"N (Észak) 17°16'35.8"E (Kelet)
(WGS-84)
Üzemeltetés formája: Saját használatú
Regisztrációs száma: -/19/B/D/A/-/308-00
Közigazgatási egység: Gyenesdiás
Közlekedési kapcsolat: Oppel Imre sétány 1.
Telefon: + 36 209686896
E-mail: gyenesdashorgaszegyesulet@gmail.com
Üzemben tartó Név: Gyenesdiási Horgász és Vízisport Egyesület
Cím: Oppel Imre sétány 1.
Telefon: + 36 209686896
E-mail: gyenesdashorgaszegyesulet@gmail.com
1.6. A kikötő hajózási adatai és műszaki jellemzői A
Víziút / hajóút / hajózási zóna:
Balaton tó/ ENSZ EGB IV. osztály / 2.
zóna
Kiépítése:
Rendeltetése (engedélyezett fogalom típusa és jellege):
Saját használatú, csak kishajók és csónakok
részére
Kikötőbejárat
útvonalpont:
(WGS-84 rendszerben)
46°45'45.0"N (Észak) 17°16'36.3"E (Kelet)
(WGS-84)
46°45'45.4"N (Észak) 17°16'35.8"E (Kelet)
(WGS-84)
vízmélység HKV-nél: 1,4 m
hajóútszélesség: 10,9 m
Mederfenék a mértékadó vízmérce 0 pontjára
vonatkoztatva -0,75 – -0,1 m
Rakpartok együttes hossza
kishajóknak 65,85 m
csónakoknak 236,21m
Kikötőhelyek száma:
kishajóknak 15 db
csónakoknak 114 db
A 57/2011 (XI:22) NFM rendelet, Hajózási Szabályzat I. Rész, 1.06 cikk.
B a víziközlekedés korlátozott [30/2003. (III.18.) Korm. r. , 49/2002. (IX.28.) GKM r. 10 §.]
4
1.7. Hajózást szabályozó jelek a kikötőben
Kikötőbejárat jel A
nappal:
– baloldali jelzés: vörös hengertest, vízszintesen 1,0 méterenként
vörös-fehér sávozott oszlopon
– jobb oldali jelzés: zöld kúptest, vízszintesen 1,0 méterenként
zöld-fehér sávozott oszlopon
éjszaka: nappali jelzések irányított folyamatos fehér fényű megvilágítással
Megjegyzés: A 57/2011 (XI:22) NFM rendelet, Hajózási Szabályzat II. Rész II-6. melléklet 1.b)
pont.
1.8. A kikötő térségére mértékadó országos vízmérce jellemző adatai
A vízmérce helye (víziút / közigazgatási egység):
Balaton / Siófok
Jellemző értékek: cm m B.f. A m A.f. B
Vízmérce „0” pontjának a magassága: +0,00 103,41 104,09
Legkisebb vízállás (LKV) [szabályozott üzemvízszint] – – –
Hajózási kisvízszint (HKV): + 100 104,41 105,09
Legnagyobb vízállás (LNV) [szabályozott
üzemvízszint] +120 105,61 106,29
Megjegyzés: A méter a Balti tenger szintje felett B méter az Adriai-tenger szintje felett
5
1.9. A kikötő üzemeltetése, szolgálatok, kiszolgálás
Üzemeltetés
naptári nyitvatartás:
időszakos A, hajósoknak szóló tájékoztató szerint
március 15. és november 20 között
napi üzemidő: 24 óra
Szolgálatok
kikötővezető szolgálat: 8:00 órától 19:30 óráig
elsősegély: 8:00 órától 19:30 óráig
kamerás őrzés védelem: 24 óra
Kiszolgálás
(szolgáltatás)
hajózási információk:
24 óra (hajósoknak szóló hirdetmény és
tájékoztató)
meteorológiai információk: 24 óra (nem hivatalos és Internetes adatok)
ivóvíz szolgáltatás: 24 óra (kikötőhelyen)
villamosenergia-szolgáltatás: 24 óra (kikötőhelyen)
háztartási személy fogadóhely: 24 óra
kommunális szennyvíz
ürítőhely:
7:30 órától 19:30 óráig az előzetes
igénybejelentés visszaigazolás szerint
Kishajó és csónaktárolás
szárazulaton a parton Nyári időszak: március 15-november 20-ig
Téli időszak: November 20-március 15-ig
A a naptári nyitvatartás és a napi üzemidő időszakán kívül eső időben az igénybejelentés
visszaigazolása szerint
1.10. A kikötő helyszínrajzát az 2. számú melléklet tartalmazza.
1.11. A kikötő üzemben tartója
1.11.1. megbízza intézkedésre jogosult helyi képviselőjét (tanyagondnokot, kikötővezetőt),
képviselője távollétének eseteire a nevében intézkedésre jogosult szolgálatot (a továbbiakban együtt:
kikötőmester);
1.11.2. gondoskodik a kikötő fenntartásáról és üzemben tartásáról, így különösen
― a kikötőrend közzétételéről 4 és a kikötőben történő kihelyezéséről, valamint a kikötőre
vonatkozó tűzvédelmi, munkavédelmi, környezet- és természetvédelemi szabályoknak a kikötőben
történő kihelyezéséről (vagy a használók tudomására hozásáról más módon);
― a kihelyezett (közzétett) szabályoknak, továbbá a kikötő magánútjain a közúti közlekedés
szabályainak 5 a betartásáról és betartatásáról, a kármegelőzésről és a kárelhárításról;
― a hajózási hatóság átmeneti jellegű rendelkezéseinek (hajósoknak szóló hirdetményeknek és
tájékoztatóknak) a kikötőben történő kihelyezéséről, vagy azok más módon való rendelkezésre
tartásáról a használók részére;
― a kikötőmester, valamint a rendkívüli esemény bekövetkezésekor intézkedésre jogosult
szervezetek telefonszámainak (3.4. pont) a kikötőben történő kihelyezéséről;
1.11.3. rendkívüli esetben (pl. veszélyhelyzetben) a kikötőmester útján intézkedhet a
kikötőhasználat ideiglenes szabályozására.
2. Fejezet
A kikötő használata
Általános szabályok
4 2000. évi XLII. tv. 85.§ (3) bekezdés, 49/2002. (XII. 28.) GKM r. 11.§ (3) bekezdés.
5 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes r.
6
Vhr. 5.§ (2) A kikötő üzemben tartója a kikötő használata során kikötőnaplót köteles
vezetni, amelyben fel kell tüntetnie:
a) a kikötő napi vízi forgalmát (beleértve a veszteglést is), az úszólétesítmények azonosító
jeleinek feltüntetésével,
b) a működésével kapcsolatos jelentősebb eseményeket (pl. baleset, hajózási káreset,
vízszennyezés, gyakorlatokat,
c) a jégtörést.
(3) A kikötőben csak olyan úszólétesítmény vesztegelhet, amely érvényes hajóokmányokkal
rendelkezik. E rendelkezés alól a kikötő üzemben tartója ― megfelelő biztonsági intézkedések
mellett ― felmentést adhat. A kikötő üzemben tartója jogosult a hajóokmányok
érvényességének ellenőrzésére, az érvénytelen okmányok illetékes vízi rendészeti hatóság
részére történő átadására, továbbá az okmányok visszatartására a kikötő-használati díj
megfizetéséig.
Vhr. 5.§ (6) A kikötőben az úszólétesítmények kikötési helyét, továbbá az úszólétesítmények
tartózkodási idejét a kikötő üzembentartója határozza meg. Ha az úszólétesítmény vezetője a
feltételeknek nem tesz eleget, a kikötő üzemben tartója jogosult ― az úszólétesítmény
tulajdonosának terhére ― az úszólétesítmény átállítását elvégezni.
Vhr. 10.§ A víziközlekedési szempontból korlátozás alá eső belvízi úton elhelyezkedő kikötő
vízterületén csak olyan úszólétesítmény vesztegelhet vagy olyan úszólétesítmény tárolható,
amelynek közlekedése a külön jogszabályban meghatározottak szerint nem korlátozott, vagy
rendelkezik az adott belvízi útra érvényes üzemeltetési engedéllyel.
2.1. A saját használatú kikötőt üzemszerű működése esetén, csak az itt regisztrált Egyesületi
Tagsággal, hajóhely, csónakhely használati joggal, valamint használati jogát más személynek
átengedett bérlők használhatják. A kikötőt — a kikötőrendbe foglalt rendelkezések megtartásával —
az a magyar és idegen lobogó alatt közlekedő hajó használhatja, amelynek fő méretei megfelelnek a
kikötő és a kikötőhelyek műszaki jellemzőinek (1.6., 2.11. pont), üzemképes, érvényes
hajóokmánnyal rendelkezik (kivéve a csónakot), jelentkezési kötelezettségét teljesítette (2.3. pont),
és részére a kikötőhasználatot a kikötőmester engedélyezte.
2.2. Az a hajó (kivéve a csónakot), amelyik nem rendelkezik érvényes hajóokmánnyal vagy
üzemképtelen (súlyosan sérült, roncs, kiselejtezett stb.), jelentkezési kötelezettsége teljesítésével,
továbbá a kikötőmester biztonsági intézkedései megtartásával használhatja a kikötőt.
2.3. A kikötőbe behajózás után a hajó vezetője köteles haladéktalanul jelentkezni a
kikötőmesternél, és be kell mutatnia személyi azonosító adatait igazoló okmányát, a hajó vezetésére
jogosító érvényes képesítését és a hajóokmányokat. Csónak esetében a hajózási képesítést a
vezetőnek a csónak vezetésére való megfeleléséről 6 tett nyilatkozata, a hajóokmányt a csónak
azonosító adatainak 7 a bejelentése pótolja.
2.3.1. A kikötőmester jogosult a hajó és vezetője e kikötőrend 3. számú mellékletében
megállapított adatainak a kezelésére (bejegyzésére a kikötőnaplóba), valamint a hajóokmánynak
fizetési biztosítékként átvételi elismervény ellenében történő átvételére.
2.3.2. A jelentkezéskor a kikötőmester meghatározza a hajó kikötési helyét és tartózkodásának
engedélyezett időtartamát, valamint a más hajó részére esetleg szükséges helyadás időpontját. A hajó
csak a részére kijelölt kikötőhelyen és a kikötőrendben megállapított módon köthet ki, illetve
vesztegelhet (2.9. – 2.13. pontok).
2.3.3. A honos hajó vezetőjét — kérelmére — személyi azonosító és a hajó vezetésére jogosító
okmánya (csónak esetében nyilatkozata megtételének), valamint a hajóokmányok ismétlődő
bemutatásának (a csónak adatainak ismétlődő bejelentési) kötelezettsége alól a kikötőmester
mentesítheti. A mentesítés a már bejelentett adatokban (pl. a hajó vezetője személyében, a hajó
adataiban) történt változásáig, illetve a bemutatásra kötelezett okmányok érvényességéig (a
legrövidebb érvényesség időpontjáig), de legfeljebb a tárgyévre adható.
6 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet melléklete, Hajózási Szabályzat II. Rész 1.02 cikk 1. pont.
7 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet melléklete, Hajózási Szabályzat I. Rész 2.02 cikk 1., 2., 3. és 4. pont.
7
2.4. Ideiglenesen használhatja jelentkezési kötelezettsége teljesítésével a számára kijelölt
kikötőhelyet az a hajó,
2.4.1. amelynek személyzete vagy a hajón tartózkodó más személy sürgős orvosi ellátásra szorul;
2.4.2. amelyet közvetlen veszély fenyeget a veszély a vihar elől menedéket kereső hajó a vihar
elmúltát követő legfeljebb egy óra tartózkodásra; továbbá
2.4.3. jogszabályban előírt feladatai ellátásának időtartamára a közlekedéshatósági, a vízirendé-
szeti, a mentő, a vámrendészeti, a veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző
honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi feladatokat ellátó hajó. Az e pontban meghatározott
feladatokat végző hajók vezetői jelentkezési kötelezettségük teljesítésekor — a 2.3. pontban előírt
okmányok bemutatás helyett — szóban nyilatkoznak a hajó adatairól (azonosító jel, üzemben tartó
neve és címe, a hajó fő méretei).
2.5. A hajók kijelölt helyét a kikötőmester jogosult felcserélni, ha azt a kikötő vagy a hajózás
biztonsága indokolja, illetve ha az egyéb ok miatt szükséges. A hajó vezetője (tulajdonosa,
üzembentartója) köteles az elrendelt hajóállítást elvégezni.
2.6. A hajó vezetőjének (tulajdonosának, üzembentartójának), személyzetének, továbbá a hajón
tartózkodó más személynek meg kell tartania a víziközlekedés szabályait, továbbá a kikötőben
közzétett vagy más módon a használók tudomására hozott kikötő szabályzataiban foglaltakat,
valamint a kikötőre vonatkozó tűz-, munka-, természet- és környezetvédelmi szabályokat, bármilyen
jogcímen is használják a kikötőt.
2.7. A hajó vezetőjének (tulajdonosának, üzembentartójának) figyelemmel kell kísérnie az
illetékes szervek, intézmények közleményeit (hajósoknak szóló hirdetmény és tájékoztató;
vízállásjelentés; meteorológiai viszonyokról jelzés stb.), tudomásul véve teljes felelősségüket, ha e
kötelezettségük teljesítésének elmulasztása miatt kárt okoznak vagy kárt szenvednek.
2.8. A hajó indulását vezetője a kikötő elhagyása előtt köteles bejelenteni a kikötőmesternek.
2.9 A horgásztanyák területére a tagokkal együtt, a tag felelősség vállalása mellett idegen (nem
tag) személyek és bérlők is beléphetnek, de tanyahasználatuk korlátozott. A tároló épületeket,
közösségi létesítményeket a tag és családtagjain kívül idegen személyek, bérlők nem használhatják.
Ez alól kivétel jelent a bejelentett, engedéllyel rendezett, felügyelt rendezvények!
2.10 A tanyákon kizárólag az egyesület által kiadott távnyitók, jelölt kulcsok használhatók.
Minden tag 1 db kulcs használatára jogosult. Egyéb távnyitó, (másolt) kulcs használata fegyelmi
vétségnek minősül, ami a horgásztanyáról való kitiltás, ismételt elkövetés esetén pedig az
egyesületből való kizárás fegyelmi büntetéseket vonhatja maga után.
2.11 A GYHVE partterületén, kikötőjében (horgásztanyán) vagyon, balest és biztonsági
megelőzési okok miatt térmegfigyelő kamerarendszert működtet, külön szabályozás mellett. (Kamera
használati szabályzat, elérhető a web oldalunkon: https://gyenesihorgasz.hu/)
2.12 A kikötőt használó személyek kötelesek a szabályokat betartani, a kikötőmester, utasításait
elfogadni, végrehajtani. A tanyarend megszegése a tagság felfüggesztését, súlyos, vagy ismétlődő
esetben a tagság megszűnését vonhatja maga után!
Kikötőrészek, kikötőhelyek és kikötőeszközök használata
Vhr. 6.§ (1) Kikötőben az úszólétesítményeket a részükre kijelölt helyre és biztonságosan
kell kikötni úgy, hogy a többi úszólétesítmény műveletezését a kikötés a lehető legkisebb
mértékben korlátozza. Nyíltvízi kikötőben a felgyülemlett uszadékot az üzemben tartónak ―
az ott tartózkodó úszólétesítmények esetében a személyzetnek ― el kell távolítania.
(2) A kikötőben kijelölt hajóálláson csak a használatbavételi engedélyben meghatározott
számú úszólétesítmény vesztegelhet.
8
Vhr. 6.§ (4) A kikötőköteleket úgy kell rögzíteni a kikötőeszközökhöz, hogy az más
úszólétesítmény kikötését, műveletezését ne akadályozza.
(5) Kikötői műveletezéskor sem az úszólétesítmény oldalsíkjából, sem pedig a partfal
síkjából – az ilyen módon engedélyezett berendezések kivételével – nem állhat ki semmiféle
akadály (rakodó berendezés, csúszda stb.).
(6) A kikötő partterületén a kikötésre szolgáló berendezéseket, a közlekedési utakat, vasúti
és darupályákat szabadon kell hagyni.
2.13. A hajó szakszerű kikötéséről — hogy az a veszteglés időtartama alatt más hajóban, kikötői
létesítményekben kárt ne okozhasson — annak vezetője (tulajdonosa, üzembentartója) köteles
gondoskodni.
2.14. Hajó kikötéshez és műveletezéshez csak kikötőberendezést vehet igénybe, horgonyát vagy
az azt helyettesítő eszközt 8 még ideiglenesen sem használhatja. Kikötő-berendezés, továbbá egyéb
kikötőeszköz parton kikötőkaró vagy beásott horgony) ideiglenes elhelyezéséhez — figyelembe véve
a 2.6.pontban foglaltakat is — a kikötőmester engedélye szükséges.
2.15 A rakpartok rendeltetés szerinti felosztása, ott a kikötési, veszteglési módok:
2.15.1. A kikötő „A” és „B” szektorra van felosztva az 3.moló által! Az „A” szektor 15db kishajó
és 1db vendéghajó kikötésére alkalmas a 2.15.pontban megadott paraméterek szerint. A „B” szektor
114 db csónak fogadására, kikötését biztosítja 2.15. pontban megadott paraméterek szerint.
2.15.2.A kikötő 1.-2. vendégmólóinak mindkét oldala és a 3. vendégmóló É-i oldala csak
csónakok, D-i oldala csak kishajók kikötésére engedélyezett a 2.11.5. pontban foglaltak paraméterek
szerint.
2.15.3. Az „A” szektorban lévő P1 jelű rakpartnál 3db a P2 jelű rakpartnál 4 db kishajó kikötése
engedélyezett.
2.15.4. A/1-jelű hely, vendég-, daruzó-, szerelő-, és üzemanyagvételezésre (tankolásra) kijelölt
hely. Az A/2-jelű hely a sólya. Daruzást, sólyázást csak előzetes bejelentéssel, kikötőmester
engedélye, vezetése mellett lehet igénybe venni. Az A/1 vendéghelyen kishajók a
kikötésékikötőmester rendelkezése szerinti módon és időtartamban köthetnek ki. Ha az engedélyezett
időtartam lejárt — amelybe beleszámít az az időtartam is, amely a hajó részére szükséges a
rakpartnak az általa okozott szennyezéstől és hulladéktól való megtisztításához —, a hajó köteles a
rakpartot szabaddá tenni, kivéve, ha a kikötőmester erről másként rendelkezik.
2.15.5. Az 1, 2, 3, P1 ,P2, jelű kikötőhelyeknél a kikötés engedélyezett módja, valamint a
kiköthető hajók, csónakok megengedett legnagyobb hossza/szélessége
Móló Kikötés engedélyezett módja Hajóhossz/ szélesség
1 Csak csónakok kikötésére, hossztengelyével a kikötő
vendégmólóra merőlegesen, a kikötő oszlopok között*
4,7/1,8 m
2 Csak csónakok kikötésére, hossztengelyével a kikötő
vendégmólóra merőlegesen, a kikötő oszlopok között*
4,7/1,8 m
3 É-i oldala: Csak csónakok kikötésére, hossztengelyével
a kikötő vendégmólóra merőlegesen, a kikötő oszlopok
között*
D-i oldala: Csak kishajók kikötésére, hossztengelyével a
kikötő vendégmólóra merőlegesen, a kikötő oszlopok
között
4,7/1,8 m
8/3 m
P1 Csak a kishajók kikötésére, hossztengelyével, a parttal
párhuzamosan a kikötő oszlopok között*
4,7/1,8 m
8 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet melléklete, Hajózási Szabályzat II. Rész II-2. Melléklet 1.c) pont.
9
P2 Csak a kishajók kikötésére, hossztengelyével, a
parttal párhuzamosan a kikötő oszlopok között*
8/3 m
Megjegyzés: *a kikötőcölöp rakparttól, mólótól való távolságának megfelelően
2.16. A kikötőnek azon a partszakaszán, amelynek használatáról a helyi szabályok nem
rendelkeznek, hajó a kikötőmester engedélye szerint a meghatározott helyen, módon, és
időtartamban ideiglenesen vesztegelhet kikötőcölöpök vonalán túl a hajóútba.
2.17. Annak a kishajónak, amelynek szélessége és merülése megfelel a kikötő műszaki jellemzőinek
(1.6. pont), azonban hossza a meghaladja 8 métert, kikötőhelyének és tartózkodásának időtartamán
felül, veszteglésének módját a kikötőmester esetenként állapítja meg.
Vhr. 5.§ (6) A kikötőben az úszólétesítmények kikötési helyét, továbbá az úszólétesítmények
tartózkodási idejét a kikötő üzembentartója határozza meg. Ha az úszólétesítmény vezetője a
feltételeknek nem tesz eleget, a kikötő üzemben tartója jogosult – az úszólétesítmény
tulajdonosának terhére – az úszólétesítmény átállítását elvégezni.
Vhr. 6.§ (7) A kikötőben az úszólétesítményt a parttal, korláttal is ellátott, éjszaka kellően
megvilágított járóval (pl. palló, híd) kell összekötni; az úszólétesítményről, illetve az
úszólétesítményre történő közlekedésre szolgáló lépcsőknek, járóknak biztonságosnak, jó
műszaki állapotúnak (korlát, járófelület), valamint csúszásmentesnek kell lenniük.
Amennyiben a kikötőben egymás mellett több úszólétesítmény áll és azokon az üzemben
tartónak átjárást kell biztosítania, az úszólétesítmények között a gyalogos közlekedést
ugyanilyen módon kell lehetővé tenni.
Vhr. 6.§ (12) Az üzemen kívül helyezett és a nyilvántartásból törölt úszólétesítmény
felügyeletéről a tulajdonos köteles gondoskodni. Ilyen úszólétesítményen az őrön vagy ügyeleti
szolgálatot ellátó személyen kívül más nem tartózkodhat.
2.18. A kikötőt a 2.2. pontban foglalt feltételekkel használó hajó, továbbá a vízen tárolt hajó
felügyeletéről a kikötő üzembentartója is gondoskodhat.
A kikötő használatának a korlátozása
Vhr. 6.§ (8) A kikötő üzemben tartója megtilthatja a kikötőbe való behajózást, illetőleg a ki-
kötőben való tartózkodást olyan úszólétesítmény részére:
a) amelyet elsüllyedés veszélye fenyeget, kivéve, ha gyors beavatkozással az elsüllyedés
veszélye elhárítható;
b) amelyen tűz keletkezett vagy tűzeset alapos gyanúja áll fenn;
c) amely a hajózás rendjét és biztonságát, a hajóforgalom zavartalanságát vagy a kikötő
igénybevételét egyéb okból veszélyezteti, illetőleg akadályozza;
d) amely után a korábbi kikötői szolgáltatás díját nem fizették meg.
(9) A kikötő üzemben tartója megtilthatja a kikötőbe való belépését, illetőleg az ott-
tartózkodást olyan személy számára, aki a kikötőben a rend és biztonság megtartása
érdekében meghirdetett magatartási szabályokat megsérti.
2.19. A kikötő üzembentartója, továbbá a kikötőmester megtilthatja hajónak a kikötőbe történő
behajózását, a kikötőhasználatot, valamint személyeknek (1. számú melléklet 7., 9. és 28. pont) a
kikötőben való tartózkodását, továbbá közúti járműnek a kikötő magánútjain, partterületén való
közlekedését és tartózkodását, amely, vagy aki a kikötőrend előírásait figyelmeztetés ellenére
megszegi; így különösen
2.19.1. amely hajó nem rendelkezik a szükséges hajóokmányokkal (csónak azonosító jellel), vagy
a hajóokmány valamelyike érvénytelen, illetve amely üzemképtelen hajó nem rendelkezik a
kikötőhasználatot engedélyező hozzájárulással (2.2. pont);
10
2.19.2. amely hajó jelentkezési kötelezettségét (2.3. pont), vagy a kikötő üzleti szabályzatában és
egyéb szabályzataiban foglaltakat felszólításra sem teljesíti;
2.19.3. amely hajó nem a részére kijelölt kikötőhelyen vesztegel, illetve a részére kijelölt
rakpartnál vagy ideiglenes kikötőhelyen (2.12. és 2.13. pont) nem a meghatározott módon vesztegel,
vagy tartózkodásának engedélyezett időtartama lejárt és azt a kikötőmester nem hosszabbította meg;
2.19.4. amely hajó, illetve aki a kikötőmester engedélye nélkül tartózkodik a kikötőben;
2.19.5. amely hajót a közvetlen elsüllyedés veszélye fenyegeti, és ezáltal fennáll a kikötő,
kikötőrész vagy kikötőhely elzárásának a veszélye;
2.19.6. amely hajó a Hajózási Szabályzatban, továbbá a Vhr. 4.§ (5) bekezdésében, a 6. § (11) és
(13) bekezdésében, a 10.§-ban, a 22.§ (3) bekezdésében, valamint a helyi szabályok 2.2., 2.3., 4.1.,
4.2., 4.4., 4.7–4.9., 4.12., és az 5.3. pontjában foglaltakat, illetve biztonsági intézkedéseket
megszegte;
2.19.7. amely közúti jármű a kikötő területén a közúti közlekedés szabályait megszegte.
2.20. A 2.19. pontban foglalt esetekben szükségessé vált — és a kikötőmester által a
kikötőnaplóba bejegyzett — figyelmeztetés, felszólítás, vagy a kikötőhasználat megtiltása szóban is
közölhető a hajó vezetőjével (tulajdonosával, üzembentartójával).
2.20.1. A behajózás megtiltása esetén a hajó nem hajózhat be a kikötőbe, a kikötőhasználat
megtiltása esetén a hajó köteles, a kikötőt haladéktalanul elhagyni.
2.20.2. Figyelmeztetés és felszólítás esetén a hajó vezetője köteles haladéktalanul megszüntetni a
szabálysértő magatartást.
2.20.3. Személy kikötőben tartózkodásának megtiltása esetén az érintett hajó vezetője
haladéktalanul köteles a személy felé a felszólításnak megfelelően intézkedni.
2.20.4. Amennyiben a hajó vagy a közúti jármű a felszólításra nem hagyja el a kikötőt, a
kikötőmester jogosult azt a hajó (a közúti jármű) vezetőjének (tulajdonosának, üzembentartójának) a
terhére átállítani és a kikötői szolgáltatásokat a továbbiakban korlátozni vagy megvonni.
A közlekedés helyi szabályai
Vhr. 6.§ (3) A kikötő vízterületén csak a műveletezéshez, és a kormányképesség
megtartásához szükséges sebességgel (illetőleg géperővel) szabad közlekedni.
Úszólétesítmények műveletezése során a kikötő berendezéseinek, eszközeinek, valamint a
veszteglő úszólétesítmények védelme érdekében kerülni kell a káros szívóhatást és
hullámkeltést.
Vhr. 22.§ (3) Sólyapályát megközelíteni, illetve elhagyni csak a biztonságos műveletező
képesség megtartásához szükséges legkisebb sebességgel lehet.
2.21. Tilos a kikötőben horgony, kötél vagy lánc vonszolása, továbbá felúszó kötél vontatása.
3. Fejezet
A hajó vezetőjére, személyzetére, a hajón tartózkodó más személyre,
továbbá a kikötő személyzetére vonatkozó általános rendelkezések
Vhr. 7.§ (1) Rendkívüli események bekövetkezésekor az úszólétesítmények személyzete,
valamint a kikötő dolgozói kötelesek
a) a hajózási létesítmény üzemben tartóját haladéktalanul értesíteni, intézkedésre jogosult
szervezetek felé bejelentési kötelezettségüknek eleget tenni,
11
b) az elsődleges intézkedéseket megtenni és az emberélet veszélybe kerülése esetében a
veszélyhelyzet elhárításában a továbbiakban is közreműködni, a tűz oltásához szükséges
eszközöket rendelkezésre bocsátani,
c) a kárelhárítást végző szervek megérkezéséig betartani a létesítmény üzemben tartójának
kár- és veszélyelhárításra, különös tekintettel az életveszély elhárítására vonatkozó utasításait.
3.1. A hajó vezetője köteles gondoskodni a hajón tartózkodó, 14. életévét be nem töltött személy
folyamatos felügyeletéről a hajón és a kikötő területén, tovább köteles gondoskodni arról, hogy a
hajó személyzete, a hajón tartózkodó más személy a kikötőrendnek a reá vonatkozó előírásait
megismerje.
3.2. Rendkívüli esemény — ember egészségét, testi épségét vagy életét fenyegető veszély, tűz
valószínű kialakulása, vízbehatolás hajóba stb. — bekövetkezésekor a kikötőszemélyzet, továbbá a
hajók vezetői és személyzetük, valamint a hajókon tartózkodó más személyek is kötelesek
3.2.1. a kikötőmester haladéktalan értesítésével, továbbá az intézkedésre jogosult szervezetek (3.4.
pont) felé megtett bejelentéssel egyidejűleg, figyelemfelkeltő módon helyi jelzéssel, pl. többször
ismételt hangos
— „Ember a vízben!” vagy
— „Tűz van!” vagy
— „Víz a hajóban!”
kiáltásokkal azonnal riasztani;
3.2.2. ember veszélybe kerülése esetén a veszély elhárításában és az ember mentésében
ellenszolgáltatás nélkül — életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes
részvétellel — közreműködni, a szükséges eszközöket rendelkezésre bocsátani;
3.2.3. a kikötőmesternek a biztonságra, a védekezésre, a veszély- és kárelhárításra vonatkozó
utasításait a mentők, a kárelhárító szervek megérkezéséig betartani;
3.2.4. életveszély esetén a menekülést felszólítás nélkül a menekülésre kijelölt útvonalon
végrehajtani.
3.3. Vagyonmentésben való részvételre jogszabályban kötelezetteken kívül senki sem
kötelezhető, az ahhoz szükséges eszközöket azonban mindenki köteles rendelkezésre bocsátani.
3.4. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor intézkedésre jogosult szervezetek telefonszámai:
mentők 104 rendőrség 107
tűzoltóság 105 általános segélyhívó 112
4. Fejezet
Tevékenységekkel kapcsolatos kötelezettségek, tilalmak,
tűz, valamint természet- és környezetszennyezés elleni védelem
Vhr. 4.§ (4) Hajózási létesítmény területén olyan személyek végezhetnek munkát, akik nem
állnak szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a biztonságos munkavégzésre hátrányosan
ható szer befolyása alatt.
Vhr. 6.§ (11) A kikötőben az úszólétesítményen átépítési, felújítási, javítási munkát a kikötő
üzembentartójának engedélyével, a géphajók főgépeinek próbajáratását pedig a kikötő
üzembentartója által meghatározott feltételek mellett szabad elvégezni. Fenti tevékenységek
nem veszélyeztethetik a kikötőben tartózkodó más úszólétesítmény veszteglését, műveleteit.
4.1. A kikötő területén, továbbá hajón vagy annak felhasználásával nem folytatható olyan
gazdasági, szakmai, vagy oktatási (képzési, vizsgáztatási) tevékenység, amelyet a kikötő
üzemeltetője előzetesen nem engedélyezett.
4.2. Hajón ipari jellegű munka (vízi szerelés, átépítés, átalakítás, felújítás, javítás, motor- és
hajóbontás stb.), továbbá sólyázás, daruzás a kikötőrendben, továbbá a kikötő helyi szabályzatában
12
foglaltak szerint, a kikötőmester biztonsági intézkedései és engedélye alapján, a munka jellegének
megfelelő erre kijelölt helyen (pl. szerelőpart, daruzásra kijelölt hely), az engedélyezett időszakban
és időtartamban végezhető. Nem minősülnek ipari jellegű munkáknak a hajó napi üzembe
helyezésével, illetve leállításával járó munkák.
4.3 Ha az adott munka vagy annak egy része tűzveszélyes tevékenységnek 9 minősül, az
engedélyesnek meg kell tartania az adott tevékenységre vonatkozó tűzmegelőzési előírásokon kívül a
kikötőmester által esetenként meghatározott további biztonsági előírásait is.
4.4. A hajó belsőégésű motorját a kikötőből kihajózáshoz, az oda behajózáshoz, valamint a
kikötőben történő átálláshoz szükséges időtartam kivételével tilos üzemeltetni. Belsőégésű motor
üzemeltetése, próbajáratása csak a kikötőmester által esetenként engedélyezett kikötőhelyen,
időszakban és időtartamban, valamint feltételekkel végezhető.
Vhr. 4.§ (5) Tilos a hajózási létesítmény területén:
a) minden olyan tevékenység és magatartás, amely más személyek vagy a létesítmény
üzemeltetésének biztonságát veszélyezteti, illetve környezeti szennyezést (pl. vízszennyezést)
okozhat,
b) olajat, olajhulladékot, illetve ezek vízzel képzett elegyét, valamint szilárd vagy folyékony
hulladékot a gyűjtőhelyen kívül elhelyezni,
c) fényforrást olyan módon használni vagy elhelyezni, hogy az a víziközlekedést zavarja,
d) fürdeni 10 , továbbá az üzemben tartó engedélye ― és az általa előírt biztonsági
intézkedések betartása ― nélkül búvárkodni.
Vhr. 5.§ (9) A kikötő területén az úszólétesítményekről kommunális szennyvíz (pl. WC,
mosogatóvíz) vízbe eresztése tilos.
(10) Az úszólétesítményen és a kikötő partterületén keletkezett hulladékot a kikötő erre a
célra kijelölt helyén kell elhelyezni.
Vhr. 6.§ (6) A kikötő partterületén a kikötésre szolgáló berendezéseket, a közlekedési
utakat, vasúti és darupályákat szabadon kell hagyni.
4.5. Tilos
4.5.1. a kikötőmester külön engedélyének, vagy az engedélyezett munkavégzés feltételeinek a
hiányában (4.2. pont) a kikötő területén, továbbá a hajón a munkák megkezdése;
4.5.2. a kikötő területén és hajón a munkavégzés (4.2.) — kivéve a közvetlen veszély elhárítása
érdekében szükséges munkát, amelyet az érintett hajó vezetője (tulajdonosa, üzembentartója) köteles
haladéktalanul bejelenteni a kikötőmesternek —, valamint hajó belsőégésű motorjának az
üzemeltetése, próbajáratása (a 4.2. pontban említett esetek kivételével, illetve feltételekkel) 17 és 8
óra közötti időszakban, továbbá munkaszüneti- és ünnepnapokon;
4.5.3. a hajó vezetőjének vagy személyzetének engedélye (jelenléte) nélkül a hajót, valamint
kikötőeszközeit megérinteni, a hajóra fellépni, a közvetlen veszély elhárításának szüksége
kivételével;
4.5.4. utaskezelést végezni;
4.5.5. olyan darut, emelőgépet (a továbbiakban együtt: daru) használni, amelynek az üzemeltetését
előzetesen a kikötőmester nem engedélyezte;
4.5.6. darut a szükséges érvényes képesítés nélkül kezelni, valamint az azzal végzett
teheremelésnél kötözéssel olyan személyt megbízni, aki nem rendelkezik a szükséges és érvényes
bizonyítvánnyal;
4.5.7. a hajó, csónakok és a kikötő, illetve egymás között villamos összeköttetést létesíteni a
kikötőmester engedélye nélkül, valamint szabványoknak nem megfelelő elektromos berendezést
üzemeltetni, továbbá elektromos berendezést a szabványoktól — vagy a berendezésre vonatkozó
üzemeltetési előírástól, rendelkezéstől — eltérő módon üzemeltetni;
4.5.8. a hajónak azokat a berendezéseit — vécét, zuhanyozót, mosdót, konyhai mosogatót stb. —
használni, amelyek nem tartoznak a hajó zárt szennyvíz-rendszeréhez;
9 35/1996. (XII. 29.) BM r. 2.§ (2) bekezdés o) pont.
10 46/2001. (XII. 27.) BM r.
13
4.5.9. a hajóról a partra rakott berendezéseket, felszereléseket, eszközöket és anyagokat a
szükséges, illetve a kikötőmester által engedélyezett időn túl a kikötő területén tartani;
4.5.10. a kikötő vízi mentőeszközeit és az azokhoz vezető utat eltorlaszolni, leszűkíteni;
4.5.11. a kikötő vízterületén horgászni, halászni, továbbá az engedély nélküli könnyűbúvár
tevékenység 11 . Horgászni csak a kijelölt helyen, a kifüggesztett horgászrend szerint szabad;
4.5.12. a parton vagy vízen tárolt hajón vagy hajóban külmotort, mobil üzemanyag tartályt,
üzemanyag-tároló edényt, továbbá tűz- és robbanásveszélyes egyéb anyagokat, edényeket, valamint
eszközöket tárolni;
4.5.13. a parton, vagy vízen tárolt hajón elektromos berendezést üzemeltetni, valamint
akkumulátortöltő berendezésének felügyelet nélkül történő üzemeltetése. A hajó, csónak vezetője
köteles bejelenteni a kikötőmesternek az akkumulátortöltő berendezés használatot.
4.6. A kikötőben daruzási munkát a kikötőmester, vagy az általa megbízott egyesületi tag
(munkavezető) irányítja, aki felelős a munkavégzés technológiájának és rendjének, továbbá
munkabiztonsági és szakmai szabályainak a megtartásáért. Munkavezető csak felnőtt korú személy
lehet. A munkavezető utasításait a munkában résztvevők kötelesek végrehajtani.
4.7. Hajón a háziállatot állandó felügyelet alatt kell tartani, tilos azt szabadon engedni vagy
úsztatni a kikötőben. Kutyát csak pórázzal és szájkosárral, macskát és egyéb háziállatot csak zárt
hordozó-szerkezetben (pl. ketrecben, kalickában) szabad átvinni a kikötő partterületén. Ha az állat a
kikötő területét beszennyezi, a hajó vezetője köteles haladéktalanul intézkedni a szennyezés
eltávolítására és a szennyezett terület fertőtlenítésére.
4.8. Hajóüzemi hulladéknak (a 4.9. pontban említett háztartási szemét kivételével) a hajón történő
összegyűjtéséről és biztonságos kezeléséről, továbbá ezeknek a hulladékoknak a kikötő területén
történő biztonságos átviteléről — a kikötőmester biztonsági intézkedéseinek megfelelően —, a hajó
vezetője (tulajdonosa, üzembentartója) köteles gondoskodni, továbbá köteles az átvitel módját és
időpontját a kikötőmesternek előzetesen bejelenteni.
4.9. A háztartási szemétnek a hajón történő összegyűjtéséről, biztonságos kezeléséről és a
kikötőben a megjelölt fogadóhelyre (szakosított hulladékgyűjtő pontra) szállításáról a hajó vezetője,
tulajdonosa vagy üzemeltetője köteles gondoskodni.
Vhr. 22.§ (2) Az úszólétesítmény kiemelése, vízre bocsátása a sólyapálya üzemben
tartójának irányítása alatt végezhető.
Vhr. 22.§ (6) A sólyázási műveletek alatt illetéktelen személy nem tartózkodhat sem a
sólyapálya víz- és partterületén, sem pedig az úszólétesítményen. Erről a műveletek
megkezdése előtt a pálya üzemeltetéséért felelős személynek meg kell győződnie.
4.10. A sólya használatával összefüggő munkákat a kikötőmester vagy az általa megbízott
egyesületi tag (munkavezető) irányítja, aki felelős a sólya üzemeltetésének rendjére vonatkozó
általános előírások 12 megtartásán kívül a munkavégzés technológiájának és rendjének, továbbá
munkabiztonsági és szakmai szabályainak a megtartásáért is. Csónak sólyázása esetén a
kikötőmester engedélyével munkavezető lehet a csónak vezetője (tulajdonosa vagy
üzembentartója). Munkavezető csak felnőtt korú személy lehet. A munkavezető utasításait a
munkában résztvevők kötelesek végrehajtani.
Vhr. 4.§ (8) Úszólétesítmény üzemanyaggal történő feltöltése alatt az általános tűzvédelmi
előírások megtartásán kívül az üzemanyagtöltés helyétől számított 50 m távolságon belül tilos:
a) az úszólétesítményen és a csatlakozó partterületen a dohányzás és a nyílt láng használata,
b) szikraképződést okozó gép, berendezés, tárgy használata.
(9) Úszólétesítmény zárt üzemanyagtartályain kívül ― tartalékolás céljából ― szénhidrogén
üzemanyagot csak jól lezárt, erre a célra készült és felborulás ellen megfelelően rögzített
szabványos fém tárolóedényben szabad tárolni.
11 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet melléklete, Hajózási Szabályzat I. Rész 6.37 cikk.
12 49/2002. (XII.28.) GKM r. 22.§.
14
Vhr. 6.§ (13) Üzemanyagot vételezni kizárólag a kikötő erre a célra kijelölt helyén szabad.
Tilos folyékony üzemanyagot vételezni olyan úszólétesítményen, amelyen utasok tartózkodnak
(kivéve a zárt rendszerű üzemanyagtöltést), illetőleg rakodást végző hajón keresztül.
4.11. Szénhidrogén üzemanyag, kenőanyag és olaj, továbbá tűz- és robbanásveszélyes anyagok
(petróleum, festék, hígító- és oldószer, spiritusz stb.) — mennyiségüktől függetlenül ― csak a kikötő
erre kijelölt területén vagy helyiségében a kikötőmester engedélyével tárolható.
4.12. Tankolni ― beleértve a tartalék üzemanyag tankolását is [Vhr. 4.§ (9) bekezdés] ― csak a
tankolásra kijelölt rakpartnál szabad. A tankolás megkezdése előtt a hajó tűzoltó-készülékét
készenlétbe kell helyezni.
4.13. Hajón tartalék kenőanyagot és olajat, továbbá tűz- és robbanásveszélyes anyagokat csak erre
a célra készült, jól lezárt, felborulás ellen megfelelően biztosított, kiöntőnyílásával felfelé fordított
edényben szabad tárolni.
4.14. Tankoláskor ― az általános tűzvédelmi előírások megtartása mellett is ― tilos a hajón
4.14.1. a hajó vezetőjén és személyzetén kívül más személynek tartózkodni,
4.14.2. fűtő-, vagy főzőkészüléket, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes anyaggal (petróleummal,
gázzal stb.) működő világítókészüléket üzemeltetni.
4.15. A tankolás megkezdése előtt és a tankolás időtartama alatt a hajó vezetője köteles
gondoskodni a Vhr. 4.§ (8) bekezdésében és a helyi szabályok 4.14. pontjában említett tilalmak
megtartásáról (pl. más hajók személyzete figyelmének felhívása a tankolásra és az abból következő
tilalmakra).
4.16. A hajó motorjának üzembe helyezése előtt, tűzmegelőzés céljából:
4.16.1. ellenőrizni kell a hajó fenékterét és a kiszivárgott szénhidrogén üzem- és kenőanyagot,
egyéb tűz- és robbanásveszélyes anyagot el kell távolítani;
4.16.2. gondoskodni kell a motortér és a hajó belső tereinek hatékony kiszellőztetéséről;
4.16.3. meg kell győződni az elektromos berendezések megfelelő állapotáról.
4.17. A külmotorral felszerelt hajó vezetője köteles a motorhasználat után közvetlenül az
üzemanyag-vezeték csövet a motorról lekapcsolni.
4.18. Külmotort, hajtóművet (a 4.2 pontban foglalt rendelkezések megtartásával) megbontani —
ha annak tervezett javítása valószínűleg szénhidrogén üzemanyagnak, vagy kenőolajnak a
kifolyásával (vagy más módon történő kijutásával) és ez által a természet, a környezet
szennyezésével járhat csak a külmotor és/vagy a hajtómű hajóba történt beemelése után szabad.
4.19. Hajón csak elmozdulás ellen megfelelően biztosított főző-, fűtő- és tűz- vagy
robbanásveszélyes anyaggal működő világítókészülék üzemeltethető; gázüzemű főző- vagy
fűtőkészülék csak akkor, ha azt a hajóokmány tartalmazza. Az üzemelő készülékek folyamatos
felügyeletéről a hajó vezetője köteles gondoskodni.
Vhr. 4.§ (7) Abban az esetben, ha a partra, az úszólétesítményre vagy a vízfelszínre
szénhidrogén ömlött, az üzemben tartó haladéktalanul köteles a kárelhárítást megkezdeni úgy,
hogy az a legalkalmasabb legyen a kár enyhítésére és behatárolására, továbbá köteles erről a
közelben lévő úszólétesítmények személyzetét tájékoztatni.
4.20. Tűz, természet- vagy környezetszennyezés esetén
4.20.1. értesíteni kell haladéktalanul a kikötőmestert, tűz észlelésekor azonnal a tűzoltóságot is;
4.20.2. meg kell tenni minden olyan intézkedést, amely legalkalmasabb a káresemény korul
határolására, csökkentésére, gondot fordítva a hajókon tartózkodó személyek és a kikötői szolgálat
riasztására (3.2.1. pont), illetve tájékoztatására.
4.21. Ha tűzveszélyes folyadék ömlött a kikötő területére, az attól számított 50 méteres körzetben
meg kell tiltani a dohányzást és a nyílt láng használatát, továbbá a természet- vagy
környezetszennyezés elhárítását végző személyeken kívül más személyek ott tartózkodását.
15
4.22. A 4.20. és 4.21. pontban foglalt azonnali intézkedések (riasztás, értesítés, tilalmakra
felszólítás) megtétele — figyelembe véve a 3.2. pont rendelkezéseit is — a veszélyt elsőként észlelő
személy feladata.
4.23. A kikötőmester jogosult a tűzzel sújtott hajónak a kikötőből történő eltávolítására, a
nagyobb kár elhárítása érdekében.
5. Fejezet
Felelősség
5.1 A kikötő üzemben tartója nem vállal felelősséget a kikötő használatáért, az esetleges
(rongálás, tűz-, jég-, lopás- stb.) károkért, amely akár a kikötő területén, akár a hajó fedélzetén
következett be.
5.2. A hajó vezetője felelős azért, hogy a hajószemélyzet és a hajón tartózkodó más személy a
kikötőrendben foglalt rendelkezéseket megtartsa. Jogszabályban, jogszabály alapján kiadott hatósági
rendelkezésben, továbbá a kikötőrendben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő kárért a
hajó vezetője közvetlen felelősséggel tartozik, függetlenül attól, hogy a kárt a hajó személyzete, vagy
a hajón tartózkodó más személy okozta.
5.3. Aki a kikötő használata közben kárt, tüzet, természet- vagy környezetszennyezést (a
továbbiakban együtt: kár) okoz, köteles azt a kikötőmesternek haladéktalanul bejelenteni. A
kárrendezéshez a kárt okozó személy és a hajó vezetője (5.2. pont) köteles rendelkezésre állni.
5.4. A védekezés, a kárelhárítás, illetve a kárenyhítés következtében szükségessé vált
beavatkozások költsége a felelős személyt terheli a kikötői létesítményekben, valamint harmadik
személynek okozott kár megtérítésén túl.
6. Fejezet
Záró rendelkezés
E kikötőrend a Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály
Kikötői Osztálya által kiadott, a kikötőrendet jóváhagyó BP/0803/…………../2023. számú határozata
véglegessé válásának napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Hatóság jogelődje által
kiadott …………. számú határozatával jóváhagyott kikötőrend.
16
1. számú melléklet a Gyenesdiási Horgász és Vízisport Egyesület üzemeltetésében lévő
gyenesi horgásztanya kikötőjének kikötőrendjéhez.
Fogalom-meghatározások
A helyi szabályok alkalmazásában:
1. daruzásra kijelölt hely: hajó felemeléséhez, vízre vagy partra tételéhez mobil daru (pl.
autódaru) alkalmazására kiépített és kijelölt rakpart(szakasz) a hozzá tartozó vízterülettel;
2. elektromos és elektronikai berendezés (a továbbiakban együtt: elektromos berendezés):
villamos árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses
mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve a villamos áram előállítását, átvitelét szolgáló
eszközöket is;
3. hajó: belvízi hajó, beleértve a kishajót (rendeltetésétől függetlenül) és a csónakot;
4. hajó hossza, szélessége, merülése (együttesen: hajó főmérete): a hajó legnagyobb hossza,
szélessége, merülése;
5. hajó vezetője: a hajó vezetésére jogszabályban 13 meghatározott érvényes képesítése alapján
jogosult, a csónak esetében a Hajózási Szabályzatban 14 megállapított feltételeknek nyilatkozata
alapján megfelelő személy;
6. hajón tartózkodó más személy: a hajó vezetőjének és személyzetének kivételével minden olyan
személy, aki a hajón tartózkodik, ideértve a hajó utasát is;
7. hajóokmány: a hajóbizonyítvány 15 , a nemzetközi hajólevél kishajóra 16 , az üzemeltetési
engedély 17 , továbbá a hajóra jogszabályban előírt egyéb hatósági okmány;
8. hajószemélyzet: a hajóokmányban előírt létszámú, továbbá a hajónaplóba 18 — ha annak
vezetésére kötelezett a hajó — bejegyzett személyek, a hajó vezetője kivételével;
9. hajótárolás (raktározás): leszerelt és/vagy üzemen kívül helyezett hajó ideiglenes raktározása a
kikötő part- vagy vízterületén;
10. hajóüzemi hulladék: minden hulladék, amely a hajó üzemelése, illetve fenntartása során
keletkezik, és a Hajózási Szabályzat 19 hatálya alá tartozik; a hajón keletkező hulladék a
hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 3.§-ának a) pontja értelmében vett
hulladéknak minősül;
11. honos hajó: a bejelentkezett (2.3. pont) és a kikötő használatára engedéllyel rendelkező hajó;
12. járó (járódeszka): a veszteglő hajó és a part közötti közlekedésre szolgáló, szintkülönbséget
és/vagy távolságot áthidaló, külön jogszabályban 20 , valamint e kikötőrendben megállapított műszaki
és egyéb feltételeknek is megfelelő, kellő szilárdságú betolható könnyű fa- vagy fémhíd;
13. kedvtelési célú hajó: bármilyen típusú, sportolásra vagy szabadidős célokra használt hajó, a
hajtás módjától függetlenül;
14. kikötőhely (hajóállás): egy mértékadó hosszúságú hajó kikötésére, személyeknek hajóra
történő beszállására, onnan kiszállására alkalmas kijelölt rakpart(szakasz) a hozzá tartozó
vízterülettel; Kikötőhely továbbá a kikötőmester által hajó veszteglésére ideiglenesen kijelölt
partszakasz a hozzá tartozó vízterülettel; Kikötőhelyen tilos tankolni, ipari munkát végezni;
15. kikötői létesítmények: a kikötő rendeltetésszerű használatára való hajózási és műszaki
létesítmények (berendezések, eszközök), így különösen
13 15/2001. (IV. 27.) KöViM r.
14 57/2011. (XI. 22.) NFM r. melléklete, Hajózási Szabályzat I. Rész 1.02 cikk 1.–2. pont, II. Rész 1.02 cikk 1.–3. pont.
15 13/2001.(IV.10.) KöViM r. 1. és 3. számú függelék.
16 13/2001.(IV.10.) KöViM r. 8. számú függelék.
17 30/2003. (III. 18.) Korm. r., 49/2002.(XI. 28.) GKM r. 10.§.
18 2000. évi XLII. törvény 45.§.
19 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet melléklete, Hajózási Szabályzat I. Rész 9. Fejezet.
20 17/1993. (VII.1.) KHVM r. 4. számú melléklet 3.16 pont.
17
— vízi létesítmények: partvédőmű, partburkolat; hullámtörő (móló); kikötőpartfal;
kikötőmedence;
— hajózási létesítmények: rakpart; kikötőmóló vagy vendégmóló, vendégtoldatos kikötői úszómű,
kikötésre való berendezések (kikötőbak, kikötőbója, kikötőcölöp, hágcsó, ütközésvédelmi
berendezés [pl. dörzsfa] vagy eszköz; járó; vízi mentőeszköz és berendezés; hajózás irányítására
szolgáló jelek és berendezések; medencés kikötő belső hajóútja;
— közlekedés céljára szolgáló létesítmények: út, járda, térburkolat és ezek műtárgyai;
— emelő- és rakodó berendezések: daru (pl. rakodódaru, árbocdaru), mobildaru (pl. autódaru);
— közművek: elektromos berendezések; ivóvíz-ellátási, valamint vízelvezetési rendszerek,
gázellátási rendszerek;
16. kikötőmester: a kikötő üzemeltetését irányító, intézkedésre jogosult személy;
17. kikötőnapló: a kikötő hajóforgalmi adatainak, a hajó és vezetője adatainak, valamint a kikötő
üzemeltetési adatainak és eseményeinek időrendi bevezetésére való könyv vagy elektronikus
nyilvántartás;
18. kikötői úszómű: a hajózási hatóság engedélyével kikötőhelyül szolgáló, parthoz bekötött
úszómű
19. kishajó: a kisgéphajó, a vitorlás kishajó, a kisgéphajónak és vitorlás kishajónak nem minősülő
kishajó, valamint a csónak;
20. móló: a kikötőnek mélyen a víziútba nyúló járófelülete, kőgátja (hullámtörő gát, kikötő gát);
21. próbajáratás: motor beindítása üzembiztonsági szempontból való kipróbálás céljából;
22. rakpart: megfelelően kiépített, felszerelt és hajók részére kikötőhelyül kijelölt part(szakasz);
rakpart továbbá a szerelőpart, a tankolásra kijelölt hely, a daruzóhely, a daruzásra kijelölt hely és a
várakozóhely;
23. sólya: hajó, csónak kihúzására, vízre bocsátására való, megfelelően kiépített lejtős pálya;
24. szerelőpart: ipari munkák alatt álló hajók részére kijelölt és felszerelt rakpart(szakasz) a hozzá
tartozó vízterülettel;
25. tankolás: folyékony üzemanyag felvétele (készletezése) hajóra;
26. tankolásra kijelölt hely: hajóknak saját eszközeikkel (pl. üzemanyagkannával) való
tankolására kijelölt, tűzvédelmi berendezésekkel és eszközökkel felszerelt rakpart(szakasz) a hozzá
tartozó vízterülettel;
27. tulajdonos: a hajó tulajdonosaként a hajóokmányba bejegyzett személy, személyek vagy
vállalkozás, hajóokmánnyal nem rendelkező nyilvántartásba vételre nem kötelezett kishajó
esetében az azt birtokló személy, személyek vagy vállalkozás;
28. utas: a személyhajón tartózkodó minden személy, kivéve a hajó vezetőjét és személyzetét,
valamint azokat a személyeket, akiket a hajó gazdasági tevékenységének megfelelően valamilyen
minőségben a hajón foglalkoztatnak vagy alkalmaznak, továbbá a hajó ellenőrzésére jogosult
hatóságok tagjait;
29. utaskezelés: utasoknak kikötött személyhajóra történő beszállítása vagy arról kiszállítása;
30. üzembentartó: a hajóokmányba üzembentartóként bejegyzett személy, személyek vagy
vállalkozás;
31. üzleti szabályzat: a kikötői szolgáltatások igénybevételét, teljesítését, a kikötőben vagy a hajón
folytatható egyéb (pl. gazdasági, szakmai vagy oktatási) tevékenységek végzésének a feltételeit,
díjait és a díjfizetés módját tartalmazó a kikötő üzemeltetője által saját hatáskörben megállapított
szabályoknak az összessége;
32. vendégmóló: a kikötő vízterületébe benyúló és kikötőhelyül szolgáló rakpart;
34. vendégtoldat: a kikötői úszómű oldalsíkjára merőlegesen kapcsolt, hajók kikötésére való úszó
szerkezet.
18
2. számú melléklet a Gyenesdiási Horgász és Vízisport Egyesület üzemeltetésében lévő
gyenesi horgásztanya kikötőjének kikötőrendjéhez. (helyszínrajz)
3. számú mellékletében megállapított adatainak a kezelésére (bejegyzésére a kikötőnaplóba),
19
3. számú melléklet a Gyenesdiási Horgász és Vízisport Egyesület üzemeltetésében lévő
gyenesi horgásztanya kikötőjének kikötőrendjéhez.
KIKÖTŐNAPLÓ
A kikötő naptári nyitva tartásának időszakában vezetett kikötőnapló (2.3.3. pont) adattartalma:
A) Napló címlap
A kikötő, az üzemben tartó és a kikötőnapló azonosító adatai
1. a napló megnevezése: KIKÖTŐNAPLÓ, és a tárgyév megírása (pl. 2023)
2. a kikötő üzemeltetőjének neve,
3. a víziút megnevezése,
4. a kikötő földrajzi azonosítója, közigazgatási egység (Keszthely),
5. a kikötő üzemeltetési engedélyének száma, érvényessége (év, hónap, napig), a kikötő hatósági
regisztrációs száma,
6. a kikötőrendet jóváhagyó határozat száma, kelte,
8. a kikötőnapló hitelesítési adatai (a számozott oldalak összesen száma betűvel is kiírva, a
hitelesítés időpontja, a kikötő üzemeltetőjénél a naplót hitelesítő aláírása és bélyegző lenyomata),
9. a kikötőnapló megnyitásának, illetve lezárásának dátuma (hónap, nap).
B) Napló oldalak
1. Hajóforgalmi adatok
1.1 a hajó kikötőbe érkezésének időpontja (hónap, nap, óra, perc),
1.2. a hajó lajstromszáma (ezen felül bejegyezhető a neve is),
1.3. a hajóokmány érvényessége (év, hónap, napig), kisgéphajó esetén továbbá az üzemeltetési
engedély száma és érvényessége (év, hónap, napig),
1.4. a hajó tulajdonosának (üzemben tartójának) vagy képviselőjének az azonosító adatai (név,
telephely, illetve lakcím), vagy a hajó vezetőjének a neve, lakcíme,
1.5. a hajó fő méretei, valamint (a csónak kivételével) a vízkiszorítása,
1.6. a hajó részére kijelölt kikötőhely azonosító száma.
2. Kikötő üzemeltetési események, tevékenységek, rendkívüli események és a tett intézkedések,
valamint ellenőrzések
2.1. a kikötővezető, illetve a helyettesítésével megbízott neve, a szolgálat kezdete/vége (hónap,
nap, óra, perc), az átadó/átvevő aláírása,
2.2. az üzemeltetési esemény, tevékenység, rendkívüli esemény időpontja (hónap, nap, óra, perc),
2.3. az üzemeltetési esemény, a tevékenységek hajónként (hajóállítás, javítást végző hajók, sólya
használata, betárolás stb.), a rendkívüli esemény (embert ért baleset, tűzeset, hajó lékesedése,
hajót vagy kikötőt ért egyéb káreset, környezetszennyezés stb.) megnevezése,
2.5. hajókkal, kikötő üzemeltetési eseményekkel, tevékenységekkel, rendkívüli eseményekkel
kapcsolatban tett intézkedések és azok időpontja (hónap, nap, óra, perc), az intézkedés, a
bejelentés, a közlés módja (pl. élőszóban, telefonon), az intézkedés érintettjeinek azonosítható
(név, cím, telefonszám stb.) megnevezése,
20
2.6. a hajózási hatóság, a vízirendészeti rendőrhatóság, valamint az üzembentartó ellenőrzésre
jogosultja által lefolytatott helyszíni ellenőrzésnek a ténye (időpontja: hónap, nap, óra, perc; a
felvett jegyzőkönyv kelte és száma, az ellenőrzést végző neve); [a megállapításokat és a tett